Mi van a weboldalak mögött/alatt?

Az építőelemek a weboldalak mögött
Rate this post

A forráskód nem csupán egy népszerű film címe, hanem alapvető számítástechnikai kifejezés. A weboldalak, melyeket felhasználóként látunk, valójában egy kevésbé mutatós és kevésbé grafikus, sőt, egyáltalán nem grafikus alapra épülnek. Kódok tömkelege adja ki végül azt a képet, ami mi, a weboldalak nevét bírva láthatunk. A kódokat bizonyos programnyelveken és leírónyelveken írják. Leírónyelvek a HTML, CSS, TeX vagy az SVG. Programnyelvek pedig a következők: Javascript, C, C++, Haskell, Pyton, Pascal, BASIC vagy Assembly. Az ilyen nyelveken íródott kódok sorozatait nevezzük forráskódnak. Azért forráskód, mert a bizonyos kódok összessége, egymásutánja forrásként szolgál fordítóprogramoknak, melyek segítségével létrejön egy weboldal agy egy szoftver.

A forráskódok tárolása sok esetben fájlokban történik, melyeket könyvtárhierarchiába szerveznek. Ez azt jelenti, hogy egyes fájlok más fájlok alá vagy azokba bele tartoznak, így egy igazán lebontott könyvtári rend alakul ki alá és fölérendelt fájlokkal, melyek kiegészítései, módosítói, felülírói egymásnak, attól függően, hogy milyen viszonyban vannak egymással. De tárolható a forráskód az adatbázis szerverben, amennyiben adatbázishoz tartozó tárolt eljárásokról van szó. Ezen kívül verziókezelő rendszerekben vagy tualjdonképpen bárhol tárolható, a lényeg csupán az, hogy bárhol, bármilyen formában tárolva a fordítóprogram vagy a futtatókörnyezet számára kibocsátható legyen.

Forráskódot manuálisan is létre lehet hozni. A programozók ilyen esetekben a saját speciális szövegszerkesztőjükbe beírják a szükséges kódokat, parancssorokat. Azért van szükség speciális szövegszerkesztőre, mert egy bonyolultabb weboldal esetén a forráskódban való navigálás rendkívül nehéz, bonyolult és időigényes lenne, a speciális szerkesztő viszont megkönnyíti ezt. Készülhet forráskód kódgenerátorral, de egy fordítóprogram is hozhat létre külön forráskódot egy másikból. Arra is van mód, hogy egy lefordított kódból visszajussunk a kiindulási forráskódig. Ez nem mindig sikerül és ha sikerül, akkor sem biztos, hogy tökéletes eredményt kapunk. Ezt a visszafejtő eljárást reverse engeneeringnek hívják.

Hogyan nézhető meg a forráskód egy idegen weboldalnál?

Ha böngészünk az interneten és szeretnénk megnézni egy weboldal forráskódját, van rá lehetőségünk. Talán sokan nem is tudják, hogy a weboldal olyan pontjára kattintva az egér jobb gombjával, ahol nincs semmilyen link, szöveg vagy gomb, a megjelenő ablak majdnem legalsó opciója az „Oldal forrásának megtekintése” pont erre szolgál. nyugodtan rákattinthatunk, semmi baj nem történik csak megjelenik maga a forráskód vagy inkább annak egy része. Nem csak a jobb egérgomb megnyomásával hívható elő a forráskód, de billentyűzet paranccsal is. A billentyűzeten nyomjuk le a „Ctrl” és „U” billentyűket és máris megjelenik a különböző kódok, parancssorok halmaza. Az oldalak forrása külön oldalon nyílik meg, ha már nem akarunk tovább vizsgálni, elég csak bezárnunk azt az lapot és böngészhetünk tovább a felhasználói élményt is nyújtó weboldalon a szokásos módon.

HTML forráskód (kulcsszo.hu)

A forráskód átláthatóságát a Firefox webböngésző tudja a legjobb minőségben biztosítani, így amennyiben fontos dolgokat szeretnénk kilesni egyes oldalak forrásából, érdemes ezzel próbálkoznunk. Természetesen a többi böngészővel is meg tudjuk jeleníteni a forrást.
A fent említett módon előhozott látható forráskód ezt tartalmazza
A böngészőben megjelenített forráskód főleg a html elemeket mutatja meg azoknak, akik nem szerkesztői, csak látogatói minőségben vannak egy oldalon. A CCS és egyes php elemek, valamint javacsript és hasonló programnyelvek aligha jelennek meg, bár esetenként előfordulnak kivételek. A webshopok webáruház motorjaira éppúgy ráismerhetünk a forráskódból, mint a különböző blogok blogmotorjaira vagy egyes pluginekre és sablonokra.

Nyílt forráskód – előnyök és hátrányok

A nyílt forráskódú szoftverek lényege, hogy a forráskód publikus, másolható, így módosított, továbbfejlesztett változatok ezrei készülhetnek el. Természetesen ingyenesek is, mivel a forráskód publikussá tételével azonnal megszűnik a felhasználás korlátozhatósága.
A nyílt forráskód előnyei hosszan sorolhatók. Az ingyenesség viszi legtöbbeknél a prímet, de az sem utolsó szempont, hogy a legapróbb részletek is megismerhetőek így. Annak, aki kiismeri a szoftvert és kiigazodik a programozás világában a nyílt forráskódú szoftverek hibáinak javítására, funkcióinak bővítésére nyílik módja. Ennek következménye, a nyílt forrású programoka felhasználók által, a felhasználók igényeire szabva készülnek, rengeteg külön verzióban. A legkedveltebb tartalomkezelő, mely mára komoly webáruházmotorrá is kinőtte magát, szintén ilyen. Valószínűleg a legtöbbek azonnal rájöttek, hogy a WordPressről van szó.

Szintén előny, hogy ezek a szoftverk szinte minden rendszeren futtathatók, hiszen forráskódjuk ismeretében, annak változtatásával mindenki szinte személyre, jelen esetben operációs rendszerre szabhatja őket. Az ilyen szoftverek esetén semmiféle funkciókorlátozás nem jelenik meg. Nincsenek felugró ablakok, regisztrációs, reklámok. Sokak számára ez utóbbi jellemző is felbecsülhetetlen értékkel bír.

A nyílt forráskódnak azonban megvannak a maga hátrányai is. Az első, ami sokszor szembetűnő lehet, hogy megjelenésben és funkciójuknak néha nem érik el az üzleti megoldásokat. Mivel ingyenesek és sokuk hobbiból készült, színvonaluk néhány esetben alacsonyabb. De ez is csak addig igaz, ameddig egy ügyes kezű és nagytudású programozó vagy programozó brigád kezelés alá nem veszi őket. És természetesen nem minden nyíltforráskódú szoftver ilyen. Sok nyílt forrású megoldáshoz nem jár támogatás, szintén a hobbiból készítés miatt, valamint előfordul, hogy hiányos, esetleg nincs is dokumentáció.

Share Button

Nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük