Mekkora jelentősége van manapság a kulcsszósűrűségnek a SEO-ban?
Ebben a cikkünkben arra szeretnénk kitérni, hogy van-e tényleges jelentősége a mai keresőoptimalizálásban a kulcsszósűrűségnek? Érdemes-e időt szánnunk arra, hogy külön optimalizáljuk?
Régen, sok évvel ezelőtt a keresőoptimalizálás teljesen máshogy működött, mint manapság. Ennek talán nem is a megfelelő irányelvek változása volt a fő oka: a Google számára mindig az volt a legfontosabb, hogy a legjobb, és legrelevánsabb tartalmakat mutassa meg a felhasználóknak. Azokat, amelyek a legjobb válaszokat adják a kérdéseikre.
Sokkal inkább a Google algoritmusainak a fejlődése, és kifinomultsága magyarázza meg, hogy miért működnek ma teljesen más technikák, mint mondjuk 10 évvel ez előtt.
Azt már mindenki tudja, hogy a rossz minőségű linkek semmit nem érnek, ugyanis a 2012-ben indított Pingvin algoritmus pont a rossz linkprofilú weboldalak elleni fellépést szolgálja.
A Panda algoritmus azért felel, hogy a legjobb tartalmú weboldalak kerüljenek minél előrébb a találati listán. Minél részletesebb, és pontosabb tartalmilag egy adott weboldal, annál jobb esélye van a keresőben előre kerülni.
Nagyon sok minden a keresőoptimalizáláson belül többé-kevésbé tisztázott kérdésnek számít. Ilyenek a linkek, a megfelelő tartalom, és hogy magát a tevékenységet rendszeresen, havi szinten végezzék. A kulcsszósűrűségről a mai napig folynak viták. Mit érdemes tudni erről?
Mi az a kulcsszó pontosan?
A kulcsszó-vagy legalábbis keresési kifejezés-az az a kifejezés, amit a Google keresőjébe felül beüt valaki, amikor egy kifejezésre rákeres. Ha például a „Budapest pizza rendelés” kifejezést írjuk be a keresőbe, akkor ez a komplett kifejezés számít keresési kulcsszónak.
Tehát ha kulcsszósűrűségről beszélünk, akkor az lehet a kérdés, hogy ez a kifejezés hány alkalommal fordul elő a teljes szöveg arányához mérve.
Hogyan számolhatjuk a kulcsszósűrűséget?
A kulcsszósűrűség a kulcsszó előfordulásaink, és a szöveg teljes szószámának a hányadosa. Természetesen senki nem állna neki egyesével számolgatni: hosszadalmas, és fáradtságos munka lenne megszámolni a pontos előfordulások számát, és a szöveg teljes szószámát. Éppen ezért olyan programokat használnak a célra, amik kifejezetten erre a feladatra lettek kitalálva. Itt több kérdés is felmerülhet bennünk:
• A ragozott verziókat hogyan kezeljük? Ha a fenti példában a „Budapest” szó helyett „Budapesten”-t használunk?
• A szinonímákat is kulcszónak vesszük-e?
• Mit tekintünk a szöveg teljes hosszának?
• A szöveg milyen részeire terjed ki a vizsgálat?
Itt már sokféle eltérés mutatkozhat a különféle analizálók teljesítmény, és mutatói között. Különösen igaz ez a nyelvi sajátosságok vonatkozásában: vannak megoldások, amelyek angol nyelvű szöveg esetén működnek, de Magyarul szinte biztosan nem fognak.
Egyvalamit ne felejtsünk el: ezek az analizáló programok sokkal kevésbé intelligensek, mint a Google keresőalgoritmusai. Ezen felül sokszor előfordul, hogy az ékezeteket sem képesek megfelelően kezelni.
Miért nincs igazán jelentősége manapság ennek az értéknek?
A Google algoritmusai ma már nagyon fejlettnek számítanak. A Panda algoritmusa, és a később megjelent Rankbrain algoritmusa kifejezetten azt a célt tartják szem előtt, hogy a weboldalt tartalmi szempontok szerint értelmezzék, és a szöveget összefüggésében értsék meg.
Tökéletesen képesek a ragozott szavak jelentését megérteni, de még a szinonímákat is. John Mueller kijelentette, a Google szakembere: a kulcsszósűrűségnek ma már igazán nincs jelentősége.
“keyword density, in general, is something I wouldn’t focus on. Search engines have kind of moved on from there.”
Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy egy természetesen megírt szövegben a kulcsszavak is természetes módon fognak megjelenni. Ha a „Budapest pizza rendelés” kulcsszóra keresnek rá sokan, akkor hiba lenne szó szerint erre optimalizálni a tartalmat: ugyanis nem hat természetesen a megfogalmazás.
Ez az oka annak, hogy az eltérő kulcsszósűrűségű weboldalak is jól teljesítenek a kereső élén. Sokszor olyanok vannak legelöl, amik nem is tartalmazzák pontosan az adott kulcsszót.
Amennyiben egy hasonló példáról van szó, akkor a Google számára nem elvárás, hogy pontos egyezésű részlet legyen valahol a szövegben. Amennyiben a „gyors fogyás” témakörre szeretnénk egy tartalmat optimalizálni, akkor jó eséllyel bele fog kerülni ez a szó, amennyiben egy releváns szöveget írunk.
Mennyi az ideális kulcsszósűrűség?
A kérdésről a mai napig viták folynak. A WordPress Yoast SEO plugin nagyjából 2.5%-os értéknél már jelez. A legtöbb szakértő nagyjából 1-3%-ot tart normálisnak.
Mire érdemes oda figyelnünk?
Ami sokkal fontosabb annál, hogy a pontos egyezést erőltessük ahol csak lehetséges a természetellenesség rovására, az az, hogy mindig próbáljunk meg minél több szinonímát, és kapcsolódó kifejezést használni.
Például ha egy karate-edző weboldalát szeretnénk optimalizálni, akkor a létrejövő szövegekben legyenek benne az „önvédelem”, „küzdősport”, „harci szellem”, „fekete öv” kifejezések is.
Gondoljunk csak bele: ha ezek közül egy sem lenne megtalálható a tartalomban, akkor melyik harcművész, vagy akár laikus venné komolyan az adott weboldalt tartalmilag? Ugyanez a helyzet a Googleval is: ilyen szempontok bizony nagy szerepet játszanak a rangsorlásban.
A kulcsszavak erőltetett gyakorisága helyett fontosabb kérdésnek számít, hogy azok hol szerepelnek a szövegen belül.Amennyiben nem megy a természetesség rovására, igyekezzünk a kulcsszót elhelyezni
• a meta címsorban
• legalább az egyik bekezdés címében
• az első paragrafuson belül
• az URL-ben
• a kép helyettesítő szövegében
• meta leírásban
Mit kerüljünk el mindenképp?
Bármilyen hihetetlen, régen még előnynek is számított, ha valaki mondjuk 10%-os kulcsszósűrűségű szöveget írt. Képzeld csak el: gyakorlatilag minden sorban megtalálható ugyanaz a kifejezés. Egy ilyen megoldás torz, és olvashatatlan szöveget eredményezett: régen, mikor a Google algoritmusai még nem voltak elég kifinomultak, ezzel a technikával eredményt lehetett elérni.
Csakhogy ez már a múlté: a SEO a felhasználókat helyezi előtérbe.
A Google 2011-ben útjára indított Panda algoritmusa teljesen átrendezte a keresőben megjelenő találati listákat: hirtelen eltűntek a kulcsszavakkal telihalmozott weboldalak a legjobb helyekről, és ez azóta még inkább így van.
Mindenképp próbáljuk meg elkerülni a kulcsszó-halmozást, ugyanis ezzel nyerni garantáltan nem fogunk semmit.
Összefoglalás
Valójában több profi blogger, és SEO szakember ugyanazt vallja a témában: nem érdemes időt pazarolnunk arra, hogy a kulcsszósűrűséget vizsgáljuk, illetve azt próbáljuk meg optimalizálni. A SEO-ban manapság ennek kevés jelentősége van. Sokkal fontosabb, hogy az olvasóink igényeinek próbáljunk meg megfelelni.
Köszönjük a cikket vendégbloggerünknek, a Gremmédiának!
Üdvözlöm! Evenich András vagyok, 2005 óta foglalkozok online marketinggel és keresőoptimalizálással. Leginkább KKV-nak segítek fellendíteni a keresőből jövő forgalmat illetve SEO ügynökségeknek is gyakran be dolgozok. A biztonságos és eredményes megoldások híve vagyok. Szeretné, hogy sikeresebb legyen online vállalkozása? Szívesen adok pár ingyenes tippet, hívjon akár most: +36-70-521-3033
Nincsenek hozzászólások