Mi a keresőoptimalizálás jelentése

mi a keresőoptimalizálás jelentése

Ahhoz, hogy egy-egy téma felmerülése kapcsán ne lépjen képbe a sötétben tapogatózás realitása, szükséges, hogy a szóban forgó tárgyról legyen némi tudomásunk. Esetünkben, hogy mi a keresőoptimalizálás és annak sajátosságait igyekszünk körbejárni, mindezt a teljesség igénye nélkül, hiszen: egyrészt véges szöveget igyekszünk az érdeklődők elé tárni, másrészt pedig egy folyamatosan változó, fluktuálódó területről beszélünk, amelynek meghatározása sűrű időközönkénti frissítés(eke)t igényel.

Kezdjük tehát a keresőoptimalizálást definíciókkal, amelyhez több (a szakmában ismert) helyről informálódunk.
Elsőként a SearchEngineLand SEO-útmutatójából kivonatoljuk a bennünket érdeklő információkat.

Mi is az a keresőoptimalizálás?

A következőkben keresőoptimalizálás jelentéséről lesz szó több hazai és külföldi szaktekintély tolmácsolásával. Hogy mi a SEO legfontosabb lépései? Erről is szó lesz ebben a lexikálisan hosszúnak mondható cikkben.

• A SEO jelentés, amely az angol Search Engine Optimization (magyar megfelelője: keresőoptimalizálás) szó rövidített változata tulajdonképpen nem más, mint a keresőmotorok „ingyenes”, „szerves”, „szerkesztői” és „természetes” keresési forgalmából származó eredmények összessége(i)

• alapvetően a – minden nagyobb, populárisabb, széles körben leggyakrabban használt – keresőmotorok (így a Google, a Yahoo, a Bing) elsődleges keresési eredményeként is definiálható, ahol a változatos tartalmakat (mint példaképpen a videókat, lokális hirdetéseket, egyebeket), továbbá weboldalakat jelenítenek meg, majd ezt követő lépésként rangsorolnak

• a rangsorolásnál (vagy ha úgy tetszik: weblap-hierarchiánál) kimagasló szempontnak minősül (többek között) a (tartalom)relevancia és a felhasználói élmény

A meghatározáskeresés folyamatában nem csupán a SEO maga válik tisztábban láthatóvá, hanem a keresőoptimalizálásra specializálódott szakemberek, csoportok professzionális küldetése is körvonalazódik. Lássuk a Moz vélekédését az ügyben a (keresőoptimalizálás terén) friss tudással rendelkezők számára készített ismertetőjükből (guide) mazsolázva:

E szerint a SEO nem kizárólag csak a weboldalak építésére irányuló törekvések, eljárások, stratégiák és technikák összessége/helye, hanem az adott webhelyeket az emberi felhasználók számára értékelhetőbbé, jobbá formáló területként is bemutatható.

• a Moz azt vallja, hogy a keresőbarát weboldalépítés és a felhasználók adott weboldalhoz köthető élménye kéz a kézben járnak

Miért van/lenne szüksége a weboldalaknak keresőoptimalizálásra?

Erre a (jogosan feltett) kérdésre több (egyelőre ki nem merített) válasszal szolgál(hat)nak a szakemberek:
• általában elmondható az a tény, hogy az internetes forgalmat a (legfontosabb) keresőmotorok vezérlik

• a keresőmotorok ugyanis elsődleges navigációs szisztémának bizonyulnak a legtöbb internetező ember számára

• mindemellett a keresőmotorok célzott forgalmat biztosítanak

• ez a folyamat valahogy így szemléltethető: az emberek az interneten rákeresnek egy (kulcs)szóra, ami abban a pillanatban hiányként, szükségként, kielégítendő tényezőként szerepel életükben. Különféle webhelyek tartalmára, szolgáltatásokra, termékekre, információkra stb. kíváncsiak. A keresőmezőbe írott szavak, kifejezések elvezetik őket bizonyos webhelyekre. Ennek eléréséhez azonban a SEO-nak kardinális szerepe van.

A webes tartalomkezelő rendszerek területén (ugyancsak) nagy népszerűségre szert tett Drupal véleményét sem árt summázni SEO-ügyben. A csapat egyik tagja (Shreves) összeállította a Drupal Search Engine Optimization címmel ellátott informatív jellegű könyvet:

• ahol hangsúlyozzák, hogy a keresőoptimalizálás a legkevésbé sem tekinthető egy egyszeri alkalommal elvégzendő, majd lezártnak ítélhető műveletnek, melynek befejeztével belesüppedhetünk a passzív bevételvárás sültgalambos-szájas (aforizmaként ismert) álomfelhőibe, nem, erről szó sincs. A SEO ugyanis: folyamat, intenzív procedúra, egyfajta webhelyrangsor-verseny.

Ugyancsak figyelemre méltó Kungl István Keresőoptimalizálás lépésről lépésre című oktatóanyaga, amelyben a SEO a következőképpen van tárgyalva:

• a keresőoptimalizálás a weboldal látogatásszerző hadműveletében játszik kimagaslóan fontos szerepet
• habár (ahogyan azt már a fentiekben bátorkodtunk megjegyezni) a keresőoptimalizálás egy dinamikusan fejlődő területként van nyilvántartva, mégis a szerző megjegyzi: az alapelvek nagy valószínűséggel nem fognak változni (olvasható a Bevezető szövegben, a könyv 14. oldalán)
• továbbá: A keresőoptimalizálás az információszerzés módszerének olyan művészete és tudománya [kiemelések e cikk írója által], mely a kereső rendszerekkel elhiteti, hogy meghatározott kereső szavakra témába illő a weboldalunk (lásd a könyv 19. oldalán)

A RedEvolution a keresőoptimalizálás kérdésében megjegyzi:
• a tartalommarketing-hitelesség ténye, a látogatók általi megtapasztalása előmozdíthatja a linkeléseket (linkelésre ösztönzi az internetezőket), amely a SEO szempontjai között kimagasló helyen leledzik
• ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy mindazon tartalmakat, amelyeket az emberek értékesnek tekintenek, szívesen megosztják blogokon, ill. a közösségi média felületein
• ezeket a jelöléseket a Google-keresőmotorok figyelemmel kísérik, és mindez az erős rangsorolás (strong ranking) kilátásához vezetheti az adott weboldalt
• a RedEvolution a SEO-t sok szempontból az egyes webhelyek speciális minőség-ellenőrzésének is tekinti (quality control for websites)
• a csapat három lépésből álló útmutatóval is szolgál a keresőoptimalizálás eredményességéhez, amelyek a következők:

1. az úgynevezett Useful Content – stratégia, vagyis hasznos tartalmak publikálása, ahol olyan szavak és kifejezések kerülnek előtérbe, amelyeket az adott termék és/vagy szolgáltatás iránt érdeklődő közösség (célcsoport) általában használ

2. a Share-stratégiának is nevezhető passzus, vagyis annak biztosítása, hogy a tartalmat könnyen, egyszerű lépésekben lehessen megosztani, linkelhetővé tenni

3. végül a Keep doing it! – stratégia, hiszen ne feledkezzünk meg arról, amit a bevezető gondolatokban már leszögeztünk, hogy a SEO esetében folyamatos tevékenységek összességéről/sorozatáról van szó

• a RedEvolution csapata arra is emlékezteti olvasóit, hogy a linkekkel kapcsolatban ne tévesszük össze a minőséget a mennyiséggel. Ennél a pontnál a releváns tartalom meglétén van a hangsúly, amely növeli a linkelés esélyeit
A NeilPatel SEO-vizsgáló cikkírója felteszi a jogos kérdést, éspedig:
• meg tudja tippelni, hogy hozzávetőlegesen hány blogbejegyzést tesznek közzé napi rendszerességgel? Válasza: csak a WordPress-felhasználók naponta 216 blogbejegyzéssel dicsekedhetnek, amelyhez több mint két millió hozzászólás társul
• továbbá: az emberek átlag 2, 2 millió keresést is végeznek a Google-on (nem beszélve arról, hogy a többi keresőmotor mutatóit nem is vettük – ez esetben – számításba, ám amennyiben a többi keresőmotoron végzett tevékenységeket is bevonnánk, az összérték számottevően megnőne)
• a SEO: online tartalmak optimalizálásának folyamataként mutatkozik meg
• amikor a keresőoptimalizálásról beszélünk, tulajdonképpen, a keresőmotorról (engine) és a keresőről, az internetező személyről (searcher) egyaránt beszélünk
• a SEO „mágia”, hiszen olyan módon „bűvöljük” meg a tartalmat, hogy mind a két fent említett „komponens” (keresőmotor és kereső személy) számára hasznos legyen a/egy bejegyzés, amikor egy kulcsszóval rákeres
• az online élmények túlnyomó többsége a keresőmotorral (search engine) kezdődik és a keresők (searchers) közel 75%- a indítja adott keresését a Google-on
• e fent említett adattal kombinálódik még az a faktor is, hogy a Google-on bejött első öt találat kapja a kattintások 65%-át (tehát itt megállapítható, hogy a webhelyek rangsorolása – nyilván és méltán – presztízskérdésként is elkönyvelhető)
• a Google számos tényezőt (megközelítőleg kétszázról szól a fáma), ami befolyással van a webhely-rangsorolásra, tesz nyilvánossá a keresési algoritmusok (search algorithm) kapcsán ám sokról (még) nincs tudomásunk

• a Backlinko összeállított egy nagyszerűnek titulálható listát (köszönet Brian Deannek) , amely lajstromról csupán néhányat említünk meg, ízelítő gyanánt:
1. domain Age (a domain kora)
2. a kulcsszó megjelenik a legfelső szintű tartományban (top level domain) – ugyanis a domainben (erről a később még szót ejtünk) szereplő kulcsszó továbbra is relevanciajelként funkcionál webhely-rangsoroláskor
3. a kulcsszó mint első szó a domainben (ami a célcímkével kezdődik: target keyword)
4. a domain regisztrációs hossza: az értékes (legitim) domaineket gyakran több éven keresztül fizetik, míg a doorway (illegális) domainekről elmondható, hogy csak ritka esetben használják több mint egy évig
5. kulcsszó aldomain névben: az aldomainben szereplő kulcsszó ugyancsak szerepet játszik a rangsorolás ügyében (itt a Google visszakeresheti az/egy adott domain „élettörténetét” – ez az ún. domain history) és a sort folytathatnánk.

Visszatérve a NeilPatel keresőoptimalizálás topikját körülíró cikkjének vázlatos bemutatására, ami betekintést nyújt a white hat vs. black hat (vagyis magyarul: fehér kalap és fekete kalap jelenségként adható vissza) SEO-terminus mibenlétébe egyaránt.

Miben rejlik e két kifejezés, illetve milyen tulajdonságjegyekkel kell bírjon egy SEO, ami rendelkezik egyik vagy másik „kalappal”? Lássuk!

Fekete kalapos SEO-k:

• a keresőmotoroknak optimalizálják a differens (különböző) tartalmakat, mindeközben pedig nem igazán veszik figyelembe (nincsenek tisztelettel?) az internetező embereket
• a webhelyrangsorolás egyedüli előttük lebegő céljaként gyorsító stratégiákat, taktikákat aktiválnak
• ez a fajta megközelítés végsősoron olyan spammy, crappy oldalakat eredményez, amelyek (gyakran) gyorsan be vannak/lesznek tiltva, súlyos büntetést vonva maguk után

Fehér kalapos SEO-k:

• tulajdonképpen a fenntartható online üzlet útja ez, ahol az emberi keresőkre is (sőt!) fókuszálnak
• így a lehető legjobb tartalmat biztosítják az internetező személyek számára
• könnyű hozzáférhetőséget, oldalkezelhetőséget nyújtanak (mindezt a keresőmotorok szabályaihoz igazodó módon)
Azonban!
Mivel az élet nem mindig fehér-fekete, ezért létezik egy harmadik SEO-kalap is:

Szürke kalapos SEO-k (gray hat SEO):

• kicsit mindkettő (fehér- ill. fekete kalapos is)
• nem teljesen „ártatlan”, de nem is kizárólagosan manipulatív technikákat életbe léptető optimalizálási mód
• természetesen itt is cél az előnyhöz jutás.
A SEO egy folyamatosan módosuló szféra, amelyben a szabályok gyakran nem jól, vagy hibásan vannak meghatározva, értelmezve. Továbbá néha mindaz, amit „szabályként” ismerünk, valójában nem más, mint SEO-előrejelzés (SEOs making prdictions) adat- és trendvizsgálat.

Tartalom (content)

Ahogy Bill Gates 1996-ban előre kijelentette: „A tartalom a király” (Content is King).

Miért?

Mert a Google-keresőmotor ügyfele elégedett, amikor megoldást talál a problémájára;
keresése-kutatása így lesz eredményes, kiszolgáltnak érzi igényeit.

Az IgniteVisibility – keresőoptimalizálás 2018-as

SEO-aktualitásokról szóló cikk kapcsán a szerző ugyancsak kiemeli a legújabb keresőoptimalizálással összefüggő újdonságok terén történő tájékozódás jelentős mivoltát.

Ám mielőtt elhamarkodott kijelentéseket tennénk a „trendek” kapcsán, és a néhány hónappal ezelőtt lángra kapott SEO-nóvumok mibenlétéről és ezek „megítélésére” olyasféle jelzőket alkalmaznánk, mint amilyen az „avítt”, „kevésbé működőképes”, „kikopott”, azzal támasztva alá érvelésünket, hogy gyorsul a világ, a technológia, s a SEO végképp nem egy stabil területe az online birodalomnak, álljuk meg egy pillanatra…

A helyzet ugyanis nem ilyen egyszerű, mint amilyennek elsőre azt ítélnénk, habár vitathatatlan, hogy a technológia szembetűnően átformálódott a közelmúltban, ehhez pedig (kétség nem fér) igazodnunk kell, és a versenytársak keresőoptimalizálás-stratégiáit is szemmel kell kísérnünk.

A 2018-as SEO-tendenciák közül csupán néhányat említünk, amelyek „kortársabbak” elődeiknél, így az AMP (az angol: Accelerated Mobile Pages) direktíva, aminek a magyar megfelelője: gyorsított mobil oldalak. Nem meglepő ez az irányvonal a mobilmánia érájában. Ekként a Google előnyben részesít(het) olyan webhelyeket, amelyek a mobil-platform embereinek igényeit is készséggel szolgálják. Ennek egyik kézenfekvő módja az

AMP-technológia alkalmazása lehet, ami:

• jobb felhasználói élményt nyújt a mobilhasználók számára
• ugyanakkor, ha egy webhely olyan, amelyen túl sok idő vész el a betöltéshez (a tolerált szükségesnél), akkor nagy a valószínűsége annak, hogy az oldal nem számíthat nagy megbecsültségre a felhasználók részéről.

Egy másik 2018-as keresőoptimalizálás terén napvilágot látott törekvés az oldal-/lapsebesség mércéje, hiszen a mobilhasználók egyre szélesedő körei mellett ne felejtsük el, hogy még számos internetező ragaszkodik a „klasszikusabb” asztali géphasználathoz, így a keresőoptimalizálás (már befutott és/vagy leendő) mestereinek kifizetődő lehet, ha törekednek a webhelygyorsításra, a gyors oldalbetöltődés elérésére, ill. fenntartására.

Megéri tehát gondoskodni arról, hogy olyan szoftveres alkalmazáson fusson egy-egy webhely, amely gyorsan betöltődik, ellenkező esetben az is előfordulhat, hogy a (meglévő és/vagy potenciális) ügyfelek megválnak az oldaltól, nem beszélve annak a „fenyegetésétől”, hogy a webhely elveszítheti a rangját.

Még mindig ott motoszkál a kérdés a fejünkben, hogy vajon a webhelyek valóban nem lesznek elérhetőek a keresőmotorok számára, ha SEO nélkül hagyjuk „élni”/futni őket?

Válaszként csupán annyi: a keresőmotorok okosak, de korántsem tökéletesek, ezért permanens, szakadatlan fejlesztés alatt állnak. Mindez pedig azért éri meg az erőfeszítéseket, hogy (a keresők) kifinomultabban feltérképezhessenek, jobb eredményeket érjenek el a felhasználók örömére, elégedettségére.

Tehát az elérhető tartalom, a könnyebb megtalálhatóság nagyot nyom a rangsorolás latjában, versenyképessé, „életrevalóvá” tesz egy-egy webhelyet.

Hódos Gábor a Keresőoptimalizálás a gyakorlatban című praktikus könyvében a SEO-ról a következőket nyilatkozza (csupán lényegretörően idézem gondolatait a következőkben):
• a SEO: az a tevékenység, amellyel elérjük, hogy a weboldalunk a keresők számára (…) még szimpatikusabb legyen és ezáltal a találati listán előkelőbb helyet foglaljon el (lásd a könyv 4. oldalán)

• Hódos négy fő komponensét különbözteti meg a keresőoptimalizálásnak:

1. kulcsszókutatás – tulajdonképpen ez az alap, amire építkezhetünk, hiszen a megadott kulcsszó (amely egyaránt lehet szó, vagy kifejezés) lesz az, amire optimalizálhatjuk weboldalunkat

2. weboldaloptimalizálás – az általános vélekedés ezzel kapcsolatban az, hogy egy weblapra legtöbb öt kulcsszót állítsunk

3. weboldalon kívüli optimalizálás – ez a tulajdonképpeni linképítés, ami a rangsorolásnál támaszpont és mérce. Az, hogy egy külső (ha lehet népszerű és elismert oldalról) mutat link a mi oldalunkra, akkor ez felér egy szavazattal a lapunk javára (ami a hierarchián való előrelépéséhez segítheti)

4. mérés és elemzés – fel tudjuk térképezni a haladás irányát, illetve előjelét (változtathatunk, jobbíthatunk, javíthatunk stb. az eredmények láttán).

Szaktekintély-weboldalak (Authority Status)

• a Google elismerése a weboldalról (a megszerzett bizalom, tekintély, elismerés, látogatottság alapján)
• azt jelzi, hogy egy adott oldal kivaló információforrásnak bizonyult.

A Google helyezést befolyásoló paraméterek:

Cím (title)

• a weboldal címe, amiben szerepel a főkulcsszó (a cím elején, amennyiben ez lehetséges)
• figyelemfelkeltő
• nem több hetven karakternél
• mind a látogatók, mind a keresőmotorok szempontjából megfelelő.

Információs címkék (Meta Tag)

• ez a rész a látogatók számára nem látható információkat tartalmaz, ám a keresőmotorok szempontjából annál lényegesebb tájékoztatásokkal bír (mint példaképpen a weboldal tartalmáról rövid leírással szolgáló ún. description content).

Tartalom és kulcsszó

  • az azzal kapcsolatos vélemények, hogy hányszor szerepeljen egy szövegben a kulcsszó eltérőek, ám általánosan lejegyezhető, hogy 1-5 százalék közötti a kulcsszósűrűség, vagyis a kulcsszavak szövegbe-helyezési aránya
  • fontos a szövegtermészetesség elvének szem előtt tartása, hogy ne erőszakosan belepréselt kulcsszavak gyűjtőhelye legyen a szöveg, hanem élő, pulzáló anyagot tegyünk közzé
  • ne feledjük ennél a pontnál, hogy emberek olvassák
  • több helyről is informálódhatunk e téren, egy példa: http://shaebaxter.com/examples-of-power-pages/
  • mind a tartalom, mind pedig a nyelvezet legyen értékes és érdekes, tehát keresőbarát
  • a jó tartalom megosztásokat von(hat) maga után (vonzza a linkeket, a megosztásokat, növeli a keresési forgalmat, fűti a SEO-kampányt stb.)
  • egy kiváló minőségű, koncentrált, érdeklődést felkeltő tartalmat szívesen megosztanak (ne legyen se unalmas, se tolakodó).

A képek beszúrásáról

  • meglehet, sokan nem érzik fontosnak a képbeszúrást, mert úgy vélik, hogy a keresőmotorok még nem ismernek fel minden képformátumot, mégsem elhanyagolandó területe a keresőoptimalizálásnak
  • a fenti véleményezés indoka (Hódos Gábor szavait idézve): remekül lehet bele [ti.: a képleírásba]kulcsszavakkal ellátott leírást adni.

A domain – a domain kora – domainnévben megjelenő kulcsszó

Mi a domain?

  • a böngészőbe beírt webcímet nevezzük domainnek
  • mint a legtöbb szakmában a „régiséggel” rendelkező egyéneket általában nagyobb tisztelet és megbecsülés övezi, mint fiatal társaikat, ugyanígy viszonyulnak a keresőmotorok a régebbi domainekhez
  • ám, mint sokhelyütt, (ki-ki lelkiismerete, motiváltsága és prioritásai szerint) eldönthető, hogy kivárjuk-e a nagy előrelépést jelentő bizalomidő/bizalmi weboldal-előélettel rendelkezés hajnalát (esetleg a beindexálást – ami a Google egyéni adatbázisára elmentett weboldaltartalmakat jelenti), avagy megvásárolunk egy idősebb domaint (ha van erre lehetőségünk)
  • a keresőoptimalizálásban, a rangsorolásban ugyancsak mércének számít az a domainnév, amelyben szerepel a főkulcsszó, amelyre az adott oldalt szeretnénk optimalizálni (pl.: mondjuk az „elegáns ruha” keresőbe beírt kulcsszóra esélyesebb a listán való előrébb jutásra egy elegansruhabolt.hu domain, mint a szucsmariannaleda.hu).

Milyen a „szép” URL?
Mi az URL?

Az URL nem más, mint a böngésző címsorában szereplő hivatkozás, azaz maga a webcím. A „szép” jelzővel büszkélkedő URL pedig olyan, ami nem így szerepel, hogy: http://www. valami. hu/index.php?p stb., hanem például így: http://www.valaminevide.hu/elerhetoseg

Hivatkozások és ajánlások egy weboldalra

Ha egy hétköznapi, konvencionális példát szeretnénk ezzel a témával kapcsolatban behozni, akkor a következőt mondhatnánk: ugye mindannyian szívesen olvasunk el olyan irodalmi alkotásokat, vagy nézünk meg olyan filmeket, amit esetleg többen ajánlottak nekünk?

No, de abban az esetben, ha mondjuk egy szaktekintély, egy általunk és a közösség által is nagy becsben tartott ember maga ajánlja nekünk a szóban forgó könyvet, vagy filmet, akkor méginkább motiváltak leszünk az ajánlottak elolvasására, vagy megnézésére. Igaz?

A keresőoptimalizálásra vonatkoztatva mindezt: adott oldalakra, webhelyekre történő ajánlásokra, hivatkozásokra a Google-keresőmotorok is felfigyelnek. Ezek ugyanis elismerésnek bizonyulnak, és az ún. linképítés-folyamatban kimagasló szerepet játszanak.

Természetesen itt az is mérvadó, hogy milyen jellegű, milyen tartalommal bíró oldalakról szóló hivatkozásokról beszélünk (pl.: nem mindegy, hogy egy méteráruval foglalkozó oldalról történik hivatkozás egy nyelvtanfolyammal foglalkozó oldalra, vagy egy a témában kimagasló helyen szereplő, elismert oldalról – ez lehet a témarokon oldal).

Weboldal-hasznosság mérése

A PageRank-meghatározások közül is lássunk néhányat.
A Link-Assistant egyik szakembere, Valerie Niechai, 2018. febr. 13-i PR-útmutatónak (PageRank-guide) szánt cikkét idézve:
• A PR (PageRank) nem más, mint egy matematikai algoritmus, ami értékeli a weboldalra mutató linkek minőségét és mennyiségét
• egy – az oldal tekintélyének megfelelően adott – relatív pontszám segítségével történik ez az értékelés
• ekként határozzák meg egy oldal fontosságát
• amennyiben egy oldalról egy másik oldalra hivatkozás mutat, ez egy tulajdonképpeni szavazatnak (vote) minősül
• azonban, igazi súlya a kapott szavazatnak a hivatkozott oldal típusától és fentiekben már ecsetelt presztízsétől válik függővé
• vagy ahogy Hódos Gábor fogalmaz: minél régebbi a weboldal, annál többet ér egy róla származó link, ez pedig kifejezi azt, hogy: mennyire hasznos és megbízható a Google szerint egy adott oldal.
A Techopedia egy keresőoptimalizálással (is) foglalkozó apa-fia vállalkozás, akik (többek között) informatikai szakembereknek és technológiai döntéshozóknak nyújtanak betekintést, illetve kínálnak inspirációforrást, a PageRank kapcsán megjegyzik:
• a Google-keresőmotorok által használt algoritmus funkciója adott weboldalak jogosultságának mérésére összpontosul
• ezzel kapcsolatban mára már elfogadottá vált az a vélekedés, hogy a bejövő linkek száma egy oldalra jelentőségteljes tényezőnek bizonyul a rangsorolásban, habár tüzetesen még ma sem ismerik a működését
• kulcsfontosságúnak tartották megjegyezni, miszerint senki sem tudja pontosan, mi történik a PR-ben, meglehet, az ismert tényezőkön túlmenően még akár több tucat is előbújhat a zsákból (idővel)
• a Techopedia csapata szerint ugyanakkor valószínűleg helytelen a keresőoptimalizálás körében elterjedt azon meglátás, mely szerint történik egy 0-tól 10-ig való skálázás (valószínűbb, hogy a belső számuk nem egész szám)
• a PR csupán egyike azon SEO-faktoroknak, amelyek alapján a Google végül eldönti, hogy egy bizonyos kulcsszóra adott lekérdezés keresési rangsorában mely weblapok szerepeljenek a legelőkelőbb helyeken.
Tom Demers a Hubspot blogján megjegyzi, hogy még 2018-ban is akadnak bőven (sőt!) a titok leple alá bújt(atott) stratégiák a Google webhely-értékelését illetően. Éppen abból a tényből kifolyólag, hogy a keresőoptimalizálás metódusai kurrens módon hullámoznak, számos marketingszakember nem látja tisztán, hogy mely technikák tekinthetők naprakésznek, melyek pedig elavultnak.

Az online piac feltérképezése

Howie Jacobson (a Google Adwords for Dummies c. könyv szerzője) egy helyen idézi Perry Marshall amatőr vs. profi marketinges társa közötti különbségtételét, (amely a keresőoptimalizálás és a kulcsszókutatás perspektívájából ugyancsak jelentőségteljesnek mutatkozik).

E szerint (a szélsőséges példa szerint): az amatőr marketinges előbb létrehozza a termékét, majd vásárlókat keres hozzá, míg a profi előbb ügyfeleket keres, majd eldönti, hogy mi az a valami, amire égető szükségük van, hogy azt a közeljövőben eladhassa nekik.

Természetesen (mondanunk sem kell) a valóság ennél az anekdotánál sokkal árnyaltabb, a kulcsszókutatással (vagyis a megfelelő kulcsszó/kulcsszavak kiválasztásánál) kapcsolatban azonban megfontolhatjuk a következő (Howie-féle) javaslatokat:

• olvassunk a vásárlóink szemével (képzeljük a helyükbe magunkat)
• a kulcsszó jóval túlmutat önmagán (azaz nem csupán szavakról, kifejezésekről van szó… ez már egy kis marketingpszichológia)
• egy-egy kulcsszó egyenlő egy-egy gondolkodásmóddal
• egyáltalán nem mindegy az egyes- vagy többesszámjel
• fontosak a szinonimák (pl.: bicikli, kerékpár, bringa, kétkerekű, bicaj, canga stb.)
• a kulcsszavak alapján azt is eldönthetjük, hogy a kereső személy probléma-tudatos, vagy éppen ellenkezőleg, azaz megoldás-tudatos (ami azt jelenti, hogy fel tudjuk térképezni: a felhasználót meg kell győznünk valamiről, vagy sem. Magyarán: a felhasználó tudja-e, hogy mire van szüksége – megoldás-tudatos, vagy még tájékozódásra, információszerzésre tart igényt – probléma-tudatos)

• Hódos a SEO-verseny kapcsán hangsúlyozza, hogy: fontos tudni azt, hogy vajon mennyire jól optimalizáltak a versenytársak, mert példának okáért egy keresésre hiába van több ezer találat, ha az oldalak nagyrésze nem optimalizált, hiszen ezeket néhány hónap jó munkával (tartalommal) megelőzhetjük (ám a helyzet lehet éppenséggel fordítva is, ha mondjuk az oldalak hibátlanul optimalizáltak, ugyanakkor rég befutott, neves oldalak…)

• A példák bár sarkítottak, mégis Hódos szerint jól érzékeltetik, hogy miért fontosabb a versenytársak ismerete a találatok számánál.
• Végezetül pedig, ahogyan azt a MadeByMarket http://www.madebymarket.com/help/ads/what-does-seo-mean.html ügyfélorientált online vállalkozás honlapján olvashatjuk a keresőoptimalizálásról:

• elsősorban az emberek számára állítsunk elő releváns tartalmakat, miközben ne feledjük, hogy néhány internetező ember, midőn ellátogat egy weboldalra, nem biztos, hogy (úgymond) „vásárlói üzzemmódban” van, csupán szeretne tájékozódni egy aktuális probléma kapcsán

• segítsünk neki a probléma megoldásában a megfelelő tartalom felkínálásával (lehet ez éppenséggel egy hír, egy bejegyzés, promóció stb.). Ösztönözzük cselekvésre – a keresőoptimalizálásban már-már szakzsargonként terjengő „call to action” stratégiával – (például egy feliratkozás gombbal).

• Voltaképpen a SEO sokkal több, mint egy szekérderéknyi „kelekótya” (annak mutatkozó) szabály- és terminusgyűjtőhely a Google toplistás helyeiért. Ha sikerül elérni a felhasználókat, bizonyára a hőn várt haladásra is nagy kilátás van.

Share Button

Nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük